2017. január 13., péntek

Visszaszámlálás

Drága, egyetlen olvasóim!

Már az idejét se tudom annak, mikor írtam nektek utoljára. Talán egy éve... nagyon régen volt. Hogy miért tűntem el? Nagyon sok minden történt velem ebben a néhány hónapba. Szakvizsgáztam, új sulit kezdtem, ismét szakvizsgám lesz, lassan munkát kell keresnem. Hogy miért nem írtam? Talán azért mert nem voltam képes befejezni a történetet. Nehéz arról beszélnem, mennyi mindent jelent nekem ez a történet.. és talán még nem készültem fel a búcsúra. Olyannyira nem voltam felkészülve rá, hogy már az is megfordult a fejemben, hogy egyetlen egy részre lesűrítem a befejezést és azt teszem fel. De az elmúlt időszakban rengeteget gondolkoztam, és rájöttem, hogy nem tehetem meg veletek - hűséges olvasóimmal, akik hosszú ideig türelmesen vártatok a friss részekre és mindig kedves szavakat kaptam tőletek - egyszerűen igazságtalan és tisztességtelen lenne veletek szemben. Hiszen a sablonom már kész van, megírtam előre fejezetekre bontva és csak annyi lenne a dolgom, hogy normálisan megírjam. Úgyhogy vettem egy nagy levegőt és úgy döntöttem befejezem rendesen Tom és Karla történetét, ahogy a kezdetek kezdetén is terveztem.

Mint látjátok egy teljesen új kinézetet készítettem a blognak, ezzel is szeretném búcsúztatni, hiszen ha befejezem a történetet, a blogot bezárom. Nem fogom törölni, meghagyom és elérhető lesz mindenkinek, de már írni nem fogok. Még egyelőre nem megyek bele túlságosan a búcsúzkodásba, de mindenképpen szerettem volna veletek tudatni, hogy mik a szándékaim.

Ha őszinte akarok lenni a 46. fejezetet már el is kezdtem hónapokkal ezelőtt, de annyira nem voltam vele megelégedve és ráadásul teljesen más jött ki belőle, mint szerettem volna, hogy végül félbe hagytam. Most úgy döntöttem, hogy azt a részt úgy ahogy van törlöm és az eredeti terv szerint folytatom. Nem titkolózom 50 fejezetesre terveztem a történetet, és mindent meg is teszek, hogy ez így is legyen! 

Nem tudom, hogy az olvasóim közül hányan vannak még itt, hányan fogjátok ezt a bejegyzést olvasni, de azért remélem majd itt lesztek velem ha megérkezik a folytatás. Nem tudom mikor, nem tudom meddig kell várnotok rá, de megígérem hogy hozni fogom!

Köszönöm, hogy elolvastátok! 
Igyekszem hozni a következő részt!
Addig is legyetek jók, ölel Alicia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése